„Állandó érdekharc van emberek és embercsoportok között. Nincsenek mindenkinek egyformán jó törvények és szabályok. Az emberek nagy többsége csak egyszerűen élni akar. A maga számára élhetővé tenni a környezetét, és kisebb energiával fenntartani magát. Vannak, akik úgy tartják fenn magukat kisebb energiával, hogy másokból élnek. Amiért nem dolgoztak, nem tettek erőfeszítést. Különböző eszközöket használnak ennek elérése érdekében. Ez mindig újabb és újabb társadalmi rajzolatokat, mintázatokat fog adni. Mindig újra alakulnak az emberi kapcsolatok.
Aki képes a környezetét alakítani, hatással lenni, manipulálni, azé a jövő. Nem a létszám számít. Itt nincs »igazság«.
Ez olyan keserűnek tűnhet. De inkább csak azt akartam bemutatni, hogy ez a purparlé (Pourparlel) a jogok körül Indianában csak egy kis vihar a biliben. Kit érdekelnek a melegek, kétfarkúak, háromlábúak, neonszínűek jogai, ha egy elektronikai cég vagy nagyvállalat profitja is tét lehet. (...)
Amihez az ember hozzáfér, hogy saját esze szerint megváltoztassa, az többnyire mindig a hiábavaló kategória lesz. Még akkor is, ha most pillanatnyilag jó ötletnek tűnik. Sajnos ilyen pillanatokból áll leginkább az életünk.
Ezért keresünk néha állandót, állandóságot. De azt magunkban nem találjuk. Ez mindig túl van rajtunk. A rendszerszemléletben maga a rendszer kerete az állandó, de benne minden változó. Azt vallom, hogy Krisztushoz tartozom. Általa a világ Teremtőjéhez a rendszergazdához, aki a keretet adja. Most a biológia létezés kereteit ismerem, de bizonyosan más rendszere is van és más keretek között más lét. Részemről ez OK. Innen nézve nevetséges purparlé ez a sok jogi csűrés csavarás.”